Korosztály: 5-7 évesek

Résztvevők száma: minimum 8, de akár egy egész osztály is

Játékidő: 50-60 perc

Alapanyagok: tábla/ papír, toll, doboz, hétköznapi tárgyak (ld. Találjunk ki tulajdonságokat feladat)

Zene: lágy háttérzene mehet a háttérben

 Bemelegítés:

Jelenítsük meg a szereplőket némajátékkal, a mozgásuk, testtartásunk segítségével.

Milyen lehet:

• Csicsó
• Hallgatag
• a tündérmanók
• kópék
• Nótafa

A gyerekek körbejárnak a teremben, a foglalkozásvezető pedig bizonyos időközönként mondja, melyik karaktert kell megjeleníteni. Figyeljünk oda, hogy ne szánjunk túl sok időt a játékra, hagyjuk abba, mielőtt unalmassá válik.

Megbeszélés: Kérdezzünk meg néhány gyereket, miért úgy alakították a karaktereket, ahogyan. Kinek volt nehézkes a járása, ki volt légies? Volt, aki lassú, gyors? Nótafát hogyan lehet megjeleníteni, hiszen ő egy fa.

Páros játék

Kérjük meg a gyerekeket, hogy rendeződjenek párba. A párok egyik tagja Hallgatag lesz, a másik pedig az egyik tündérmanó. A tündérmanóknak meg kell próbálniuk megnevettetni Hallgatagot, anélkül, hogy hozzáérnének. Hallgatagnak pedig arra kell figyelnie, hogy ne nevesse el magát, de még csak ne is mosolyogjon. Pár perc után szerepcsere következik.

Megbeszélés: Sikerült megnevettetni a Hallgatagokat? Mi volt nehezebb: tündérmanónak vagy Hallgatagnak lenni és miért?

Milyen is a szív?

Hallgatagot „kőszívűnek” nevezik a mesében. De mit is jelent ez? – tegyük fel a kérdést a gyerekeknek. A válaszok után kérdezzük meg, milyen szívű lehet még valaki, a válaszokat írjuk le a táblára (papírra).

Például: kőszívű, oroszlánszívű, jószívű, nyúlszívű, nyíltszívű, galambszívű, aranyszívű, stb.

Mit jelentenek ezek a kifejezések?

Miért pont az oroszlánszívű a bátor és a nyúlszívű a gyenge? – próbáljuk meg rávezetni a gyerekeket, hogy az állatokról feltételezett tulajdonság alapján neveztük el így a tulajdonságokat

oroszlán – bátor

nyúl – gyáva

kő – rideg, nincs benne érzelem

galamb – a béke, békesség jelképe

arany – sokat érő fém, értékes

Találjunk ki tulajdonságokat

Milyen lehet például a szalvéta-, paprika-, kék-, víz-, stb. szívű ember

A varázsdoboz

Emlékezzünk vissza, milyen összetevői voltak az Aurora-lámpásnak:

szentjánosbogár lábkörme,

hajnal első sugarának íze,

tavasz illata,

fecskeszárny susogása,

szivárvány íve,

szívtelen ember hálája.

Ezek kellettek az Aurora lámpáshoz. Készítsük el a saját Aurora vagy varázsdobozunkat!

A foglalkozásvezető kitesz középre egy halom hétköznapi használati tárgyat: gemkapcsot, kártyalapot, kavicsot, hajcsatot, félbevágott diót, csörgőlabdát, egy madártollat, stb., valamint egy dobozt. A gyerekek választanak egy-egy tárgyat, elnevezik és elmondják, milyen jó tulajdonságot, érzést ad az a tárgy annak, aki fogja. Összegyűjtik a tárgyakat a dobozban. A további foglalkozások alkalmával vagy nap közben a gyerekek felállhatnak és odamehetnek a dobozhoz kivenni egy-egy tárgyat, ha éppen valami pozitív érzésre van szükségük.

Például:

Marci egy tollat tesz a dobozba. A toll puha és Marcit a simogatásra emlékezteti, ezért elnevezi „gyengéd simogatás tollának”.

Délután Lucának rossz kedve lesz, odamegy a dobozhoz, kiveszi a tollat és azt mondja: „Kivettem a gyengéd simogatás tollát, mert szükségem lenne egy kis simogatásra”. A csoport tagjai odamennek Lucához és megsimogatják.